Warning: file_exists(): open_basedir restriction in effect. File(/chroot/home/minimump/getcloser.hu/html/semina/wp-content/themes/magicreche/dynamic.css) is not within the allowed path(s): (/chroot/home/minimump/semina.hu:/home/minimump/semina.hu:/opt/remi/php54/root/usr/share/pear:/usr/share/pear:/home/sessions:/tmp) in /chroot/home/minimump/semina.hu/html/wp-content/themes/magicreche/framework/plugins/option-tree/includes/ot-functions.php on line 235

Gyakori aggodalmak a korai nyelvtanulással kapcsolatban

Miért tanuljon gyermekem idegen nyelvet, mikor még az anyanyelvén sem beszél rendesen?

Először is gondoljunk csak, bele, hogy születésünk pillanatában későbbi anyanyelvünk is csupán egy idegen nyelv számunkra, melyet hosszú évek alatt sajátítunk csak el tökéletesen.

Másodszor, érdemes e ponton megemlíteni azt a találó hasonlatot, mely szerint a nyelv olyan, mint egy szemüveglencse, melyen keresztül az ember az őt körülvevő világot látja, érzékeli. A lencse színétől függ, hogy épp milyen színben látjuk a világot. Így van ez a nyelvvel is, amely alapvetően meghatározza az ember látásmódját, gondolkodását. Ez annyit tesz, hogy több nyelvi rendszer alapos ismerete és elsajátítása a világ alaposabb észleléséhez vezet. Erre mondták régen, hogy “ahány nyelv, annyi ember”.

Továbbá egy nyelv elsajátítása fejleszti az ember kommunikációs készségét, hiszen ahhoz, hogy megértsük, mit is akar a másik ember közölni velünk, oda kell figyelnünk rá, meg kell tanulnunk értelmezni az általa kiadott mind verbális, mind nem verbális jeleket; de logikai gondolkodásunkra is jótékony hatással van, hiszen egy nyelv tulajdonképpen nem más, mint egy rendkívül kifinomult és összetett logikai rendszer. Nem is beszélve arról, hogy ezen készségek fejlődése a gyermek anyanyelvi kifejezőkészségét is nagy mértékben befolyásolja.

Végül, de nem utolsó sorban pedig fontos megemlíteni a világhírű nyelvész, Noam Chomsky innátista elméletét, mely szerint születése pillanatában minden csecsemőnek általános és korlátlan nyelvi kompetenciák állnak rendelkezésére (magyarán, képes különbséget tenni a világ összes nyelvében előforduló összes különböző hang között), mely lehetővé teszi, hogy bármely és bármennyi nyelvet anyanyelvi szinten elsajátítson. Ezt látta igazolni abban a tényben, hogy a különböző anyanyelvű gyerekek nyelvelsajátítási szakaszai és azok jellemzői azonosak.

A teljesség kedvéért azok számára, akiket jobban érdekel a téma, érdemes pár szóban bővebben is kitérni Chomsky tételére. Ő úgy vélte, hogy azáltal, hogy a gyermekek hallják a beszédet, beindul egy bizonyos “nyelvelsajátító mechanizmus”. A gyermek a környezetétől hallottak valamint az veleszületett úgynevezett univerzális grammatika alapján nyelvi szabályokat fogalmaz meg, s az így nyert szabályok segítségével alakítja ki mondandóját. Ez a magyarázata annak, hogy a gyerekek sokszor olyan szerkezeteket használnak, amiket nem hallottak senkitől, vagyis feltételezhetően hipotéziseket állítanak föl egy-egy nyelvtani szabállyal kapcsolatban, amelyeket aztán – tesztelés után – később megfelelően alkalmaznak (hipotézis-ellenőrzés). Ez a tesztelés az oka, hogy sokszor úgy vélik a szülők, hogy a gyerek “visszaesett” a beszéd elsajátításában. Ebben az esetben alapvetően nem hátra, hanem előrelépést szimbolizál a hibás szerkezetek (pl. lót a lovat helyett, fűk a füvek helyett stb.) alkalmazása.Chomsky elmélete szerint a gyermekek eredetileg minden létező emberi hangot képesek reprodukálni, de a beszéd birtokba vétele során csak azok maradnak meg, amelyeket a környezetüktől hallanak. Ebből természetesen többek között az is következik, hogy minél korábban ismertetjük meg gyermekünket egy idegen nyelvvel, annál tökéletesebb lesz a kiejtése az adott idiómán, ami ugyancsak nem utolsó szempont.Láthatjuk tehát, hogy számos-számos előnye van a minél korábbi idegennyelv tanulásnak.

Nem fogja összekeverni a gyermekem az anyanyelvét és a tanult idegennyelv(ek)et?

Ahogy fentebb már említettük, a gyerekek annyi nyelvet képesek elsajátítani, amennyivel csak kapcsolatba kerülnek. E ponton egy dologra kell igazán ügyelni, méghozzá a következetességre. Nagyon fontos, hogy a gyermek tudja kihez kötni az egyes nyelveket, melyeket meg kívánunk tanítani neki. Magyarán, ha például magyarul, angolul illetve németül óhajtjuk megtanítani gyermekünket, akkor arra kell ügyelnünk, hogy mondjuk az egyik szülők csak magyarul, az egyik rokon/ barát/ tanár, akivel rendszeresen találkozik a kicsi csak németül, a bébiszitter/ tanár pedig következetesen csak angolul beszéljen hozzá. A kicsik rettentő hamar megtanulják, kivel melyik nyelvi kódot kell alkalmazniuk, ha meg akarják értetni magukat.

A kulcsszó tehát még egyszer, a következetesség. A Semina módszer két módon tesz eleget ennek az elvnek: egyrészt a hanganyagot CD formájában is tanulóink rendelkezésére bocsátjuk, megteremtve ezzel az otthoni „rendszeres idegen nyelvi környezetet”, másrészt olyan tanárokat választunk oktatóközpontunkba, akik hivatásuknak tekintik a gyermekek oktatását, fejlesztését, s éveken keresztül velünk és tanulóinkkal maradnak.

Nem fogja gyermekemet összezavarni, ha egynél több idegen nyelvet is tanul egyszerre?

Nem. Mint fentebb már említettük, amennyiben következetesen ugyanattól, vagy ugyanazoktól az emberektől hallja az adott nyelvet, akkor nem. Gondoljunk csak bele, hogy régen az arisztokraták gyermekei miért beszéltek 5-6 nyelven. Mert megengedhették maguknak, hogy akár minden nap más anyanyelvű nevelőnő foglalkozzon a gyermekeikkel, akik mindegyik dajka nyelvét elsajátították. Hát nem lenne csodálatos, ha a mi gyerekeink is poliglottá válhatnának? Nos, ez csak rajtunk múlik. Higgyünk bennük, és hagyjuk, hogy ámulatba ejtsenek minket!

A gyerekek kis korban még nem képesek olyan sokáig figyelni, így van értelme tanfolyamra járni vele?

Két dolgot érdemes kiemelni e ponton. Az egyik, hogy az a kutatások által megerősített tény, hogy a gyerekek agya életük első 6-7 évében a legfogékonyabb. Ekkor kerül sor ugyanis agytérfogatuk, s ezzel együtt agykapacitásuk legnagyobb mértékű, leglátványosabb növekedésére. (Érdekességként megemlítjük, hogy egy gyermek agya születése pillanatában 350-400 gramm. Egy éves korára agya nagyjából 1, 1 kg, míg öt éves korára 1, 4 – 1,5 –kg-ot nyom, mely egy felnőtt agyának 90 %-a. (http://www.brainhealthandpuzzles.com/fun_facts_about_the_brain.html) Az adatokból világosan látszik, hogy agyunk életünk első 5 évében növekszik leglátványosabban. Ez persze nem véletlen. Későbbi életünkkel összevetve soha nem ér minket annyi impulzus és hatás, mint ekkor. Ez az az időszak, mikor a legtöbb kapcsolat kialakul idegsejtjeink között, s mikor az idegpályák megteremtődnek. Márpedig minél több stimulációt kap ebben az ún. „érzékeny periódusban” az agy, annál több idegpálya alakul ki benne, s annál inkább nő a térfogata.

Másrészt, tanóráink felépítése tökéletesen szem előtt tartja azt, hogy egy kisgyermek nem képes 3-4 percnél tovább egy dologra összpontosítani. Éppen ezért az órák a következőképp épülnek fel: pár perc játékos tanulás, szókincsfejlesztés, mondóka-tanulás, pár perc mozgás, tánc, éneklés, majd újabb nyugodtabb tanulás, rajzolás, alkotás és így tovább. Magyarán a kinesztetikus tanulásról, illetve a zene nyelvelsajátítást segítő erejéről vallott elveket is mind beleépítettük módszerünkbe. Ezáltal a nyelvtanulás nem a tradicionális értelemben vett tanulás a Semina órákon, hanem élvezetes, s ami még ennél is fontosabb természetes játék és szín tiszta szórakozás.

Mit tegyek akkor, ha nem beszélem az adott idegen nyelv(ek)et, amelyre be szeretné íratni a gyermekem? Csak olyan nyelvre érdemes taníttatni, amelyben segíteni is tudunk neki?

Egyáltalán nem. Mint fentebb említettük, elsősorban a nyelvtanár az, akihez a gyermek az idegen nyelvet kapcsolja, ezért mindenekelőtt vele fog az idegen nyelven kommunikálni a gyermek. Általános dolog, hogy a gyerekek nem szeretik, ha a felnőtt, akitől megszokták, hogy egy bizonyos nyelven beszél hozzájuk, egyszer csak elkezd egy másik nyelven is kommunikálni velük. Ettől elveszítik a biztonságérzetüket. Ezért van az, hogy sokszor a gyerekek befogják a szülő száját, ha a megszokottól eltérő nyelven próbál hozzájuk beszélni. És nincs is ebben semmi meglepő. A gyerek számára rettentő fontos a kapcsolat egy-egy személyhez, márpedig a nyelv eme kapcsolat szerves részét képzi. Így tehát egyáltalán nem fontos, hogy a szülő beszélje az adott idegen nyelvet, elég, ha a tanár / rokon /barát beszéli azt a kicsivel.

Másrészt fontos, hogy elfogadjuk a tényt, hogy gyermekünk az órákon nem tanulják a nyelvet, hanem elsajátítják, ami annyit tesz, hogy a szónak a szoros értelmében felfedezik azt: a hangzókészletét, a szavait, a szerkezetét, stb. S teszi mindezt a számára érdekes, a figyelmét lekötő dolgok, tárgyak, személyek segítségével. Éppen ha a szülő bent is ül gyermekével a tanórákon, és beszéli is a nyelvet, érdemes a célnyelven kívül nem nagyon beszélni hozzá, vagy lefordítani neki dolgokat.

Hagyjuk inkább, hadd „kapcsolódjon” minél inkább rá a tanárra, s hadd fedezze fel a nyelvet minél szabadabban.

Továbbá érdemes azt is megemlíteni, hogy tananyagaink úgy vannak kifejlesztve, hogy bőséges információanyagot tartalmaznak a gyerekek kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából. Ezt annyit tesz, hogy a szülőnek nem feltétlen szükséges otthon leülni gyakorolnia gyermekével. Elég, ha arról gondoskodik, hogy berakja a CD-ket, melyek arra szolgálnak, hogy „anyanyelvi” környezetet teremtsenek otthon a kicsik számára, s éppen ezért elengedhetetlen, hogy a gyerekek napi rendszerességgel hallgassák őket. Ezt persze nem azt jelenti, hogy le kell őket ültetni, hogy egy moccanás nélkül hallgassák végig az anyagokat. Épp ellenkezőleg: azt javasoljuk, hogy a CD-k a háttérben minél többször szóljanak – mintegy, csak úgy. Mikor a kicsi eszik, játszik, pihen, fürdik, vagy épp az autóban utazás közben, stb. A szülő tehát azzal segíthet a legtöbbet, ha odafigyel arra, hogy a gyermeke minden nap meghallgassa a CD-t.

Természetesen ha beszéli az adott idegen nyelv(ek)et, ezen kívül játszva, a tanórán látottakhoz hasonlóan végigveheti az anyag részét képező szavak, dalokat, mondókákat porontyával. Ez csak is áldásos lehet. Ha azonban valaki nem elég magabiztos magában (például, mert nem beszéli megfelelő szintem az adott idegen nyelvet), akkor nem kell erőltetni. Semmi baj nem fog abból sem származni, ha nem ül le gyermekével mondókázni az adott nyelven, elég, ha berakja neki a CD-t, és közben vidáman játszanak egyet.

Mennyit tud majd a kicsi néhány év után?

Nagyon fontos, hogy adjunk időt gyermekünknek. Egyrészt, gondoljunk csak bele, hogy olykor még nekünk felnőtteknek sem egyszerű megszólalni egy-egy helyzetben valamely idegen nyelven, hát akkor a gyerekeknek.

Másrészt, mélázzunk el egy percre azon, mennyi időbe is telik, míg az anyanyelvünket megtanuljuk, vagy azon megszólalunk. 2-3 év. És két három évesen is átlagosan mindössze 200-300 szót használunk. Természetesen a passzív szókincsünk sokkal nagyobb, de ennyi az, amit egy átlagos kisgyerek használ is 2-3 évesen – van aki még később. Ez annyit tesz, hogy nagyjából 2-3 évre van szükség ahhoz, hogy egy nyelv szerkezete összeálljon az ember agyában. Legyünk hát türelemmel!

Másrészt azonban a fentiek figyelembe véve, bámulatos tény, hogy a fiatalabb gyerekek a Semina módszerrel  400-500 szót, a nagyobbak pedig 800-1000 szót sajátítanak el mindössze pár év alatt. Ezen kívül pedig az is igencsak fontos tény, hogy az elsajátított szavak nem önálló entitásként raktározódnak el a gyereke agyában, hanem egy nyelvi rendszer szerves részeként, vagyis gond nélkül képesek lesznek mondatokba foglalni őket, illetve a mindennapi kommunikációjukban használni az elsajátítottakat.

E téren mindenképpen azt tudjuk mondani a kedves szülőknek, hogy aggodalomra egy csöpp okuk sincs, hiszen a gyermekek univerzális nyelvi kompetenciáit tekintve a siker ugyanis biztos.